Utolsó 1oo méteren vagyunk. Végső visszaszámlálás. Mindenki ideges, csomagokat cipelnek a buszon az emberek, listát írnak nehogy valakit elfelejtsenek megajándékozni karácsonykor. Rohanás, lökdösődés, stressz, tömegnyomor. Valahogy erről szólnak mostanság  a karácsonyi ünnepek. Díszvilágítás a tereken, kürtőskalács illat, karácsonyi melódiák. Visibáló gyerekek, ideges szülők, kétségbeesett nagyszülők. Így néz ki a város.

                                 Az áruházak bőséges kínálata ösztönöz minket arra, hogy csak akkor  leszünk boldogok, ha legalább a fél üzletet felvásároljuk. “Gyere szerezz örömet családodnak, lepd meg őket a legmenőbb, legtutibb, legdivatosabb ajándékkal.” Tökmindegy, hogy egész évben nem törődtél velük, most alkalmad van kárpótolni őket.

Képzeld el, egy egész év nemtörődömséget letudhatsz egy apró de annál drágább ajándékkal. Csábító ajánlat mindenkinek. Kicsit fehérebbre moshatjuk az ajándékokkal a lelkiismeretünket. De csodás világ. Mindenre van már megoldás.

Karácsony jön. Adakozó kedvedben vagy. Adsz pár lejt a szegényeknek. Megelégedsz önmagaddal. Nem számít az, hogy egy hónappal ezelőtt nem is láttad meg az utcán őket kéregetni. Ha mégis megláttad, próbáltál tudomás sem venni róluk .

Millió közhelyet hallunk nap mint nap. Szeretet, karácsony, béke, egyetértés, család, Jézuska, pásztorok stb. Az a baj, hogy sokat beszélünk róla és elvész a lényeg. Jó lenne  végigmenni a városon, megkérdezni az emberektől, hogy nekik mit jelent a karácsony. Biztos mindenki válaszaiban benne lenne a szeretet szó. Persze ilyen apróságokat nem árulna el az illető, hogy több mint tíz éve nem beszél a szüleivel, vagy elhagyta a családját, vagy emberek értékeiket veszítették el miatta.

Miért van az, hogy csak karácsonykor válik hirtelen fontossá a szeretet? Mi van az év többi 364 vagy 365 napjával? Akkor a szeretet szabadságra megy? Talán az év többi részében külföldi nyaraláson van?

Karácsony este. Finishben vagyunk. Mindenki újra ideges. Anyuka azért mert odaégett a kalács, elvágódott a majonéz. Apuci azért mert nem talál a fa a tartóba. A gyerekek azért, mert nem tudják, hogy mit kapnak ajándékba. Újra mindenki a saját gondjával foglalkozik. És a szeretet, a béke, a család és az egyéb már-már közhelyszámba menő dolgokkal mi lesz? Marad jövő karácsonyra. Akkor újra próbálkozhatunk velük. Hátha akkor sikerül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.